18. rész: A kunyhó

- Rómába? - visítottam.
- Rómába? - vonta fel a szemöldökét Barbi.
- Hmm... Rómába?! - gondolkozott el Luca. Teljesen a személyiségünknek megfelelően reagáltuk le a hírt miszerint az Európai verseny Rómában lesz.
- Rómában. - röhögött Zoli - De, hogy azt is megnyerjük most egy kettő - tapsolt - irány próbálni.
Elindult a zene és mi már reflex szerűen mozogtunk rá. Imádtam, megnyertük vele a helyi, kerületi és az országos versenyt szóval most irány Róma. El sem hiszem. A világ legjobb városa, utána Párizs majd London. Bakancs listás mind :)
A zene átjárta a testem és csak táncoltam és táncoltam. Boldogan, kipirulva és elfáradva ültem le és oda bújtam Greghez
- Meglepetésem van. - suttogta a fülembe én pedig elmosolyodtam és nyomtam egy puszit a vállára. Nem faggattam, tudtam már jól, hogy semmire sem mennék vele. Mosolyogva figyeltem az egyel fiatalabbak próbáját és, bár ők balettoztak, rettentően tetszett. Megsimogattam Greg karját:
- Figyeld csak! - mutattam a kicsikre - Mennyire ügyesek. - közben végig a lányokat néztem csak a végén néztem Gregre aki engem nézett.
- Csoda szép vagy! - adott egy csókot
- De te nem figyelsz arra amit mondok, igaz? - mondtam komolyan de a végét elnevettem.
- Ne haragudj - nézett rám bűnbánó fejjel mire én megpusziltam majd a karjaiban pihenve tovább néztem a balettos táncos csodákat.
Táncóra végén átöltöztünk s mikor kimentem egy erős kéz megragadott és magával rántott. A kocsi előtt megálltunk, kinyitotta az ajtót én pedig behuppantam a kényelmes ülésre, Ő pedig mellém és rám gyanúsan rám mosolygott.
- Hova megyünk? - kérdeztem gyanakvóan, ő pedig válaszul csak kacsintott. Nagyon izgultam, mindig annyira jó programokat talál ki. :)
Bő 20 perc múlva egy teljesen sötét helyen álltunk meg, csak a kocsi fényszórói világítottak. Greg elindult és intett, hogy menjek vele. Nem sokkal később a teljesen sötét erdőben bandukoltunk és mivel rettegek a sötétben egyre erősebben szorítottam a kezét.
- Greeeeg! - szóltam - A cipőm bele ragadt a sárba.
- Te divat imádó. - nevetett - Na gyere! - kapott a karjaiba és így tettük meg az út hátra lévő szakaszát. - Itt vagyunk. - tett le egy fából készült teraszra és egy aranyos kis viskóra mutatott.
- Hol van az az itt? - vontam fel a szemöldököm.
- Gyere be! - nyitotta ki az ajtót ami nyekeregve ugyan de megadta magát. Hihetetlen aranyos volt a házikó. Ahogy beléptünk egyből szemet szúrt középen a vörös szőnyegen barna kanapé és a két fotel, középen pedig a dohányzó asztal. Szembe velük egy kandalló amit láthatóan régen nem használtak. A kis nappali mögött volt egy konyha pult, benne a tűzhely és egy hűtő. A hűtő mellett pedig egy kis lépcső volt, bár én inkább létrának nevezném.
- Hűűű! Ez nagyon király. - mosolyogtam - Ez a tied?
- Igen, a szüleimtől kaptam még a 16. születésnapomra - ölelt át félkézzel - Szerintem begyújtok. - azzal oda sétált a kandallóhoz és a mellette álló újságokból meggyújtott párat, majd a kandalló másik oldalán tökéletesen elhelyezett fadarabokból rakott rá néhányat. Mikor lángra kapott Greg halál nyugodtan átsétált a konyhába és kiszedett a hűtőből ezt azt.
- Mit csinálsz? - vigyorogtam miközben elhelyeztem magam a teljesen üres konyha pulton.
- Spagettit. - szólt hátra úgy, hogy közben meg sem mozdult. Tíz perc után unni kezdtem magam és körülnéztem. Alaposabb vizsgálatom során olyan dolgokat vettem észre mint Greg szüleiről képek a kandallón és egy hi-fi torony mellette egy rakat cd-vel. Átnéztem őket. Volt ott AC/DC, Beatles, Ossian, Oasis, Green Day, Flo Rida, Rihanna sőt még egy Beyonce cd-t is találtam.
- Nem túl egy hangú az ízlésed - motyogtam inkább csak magamnak majd kikaptam egy Beyonce CD-t a tartóból és beraktam a lejátszóba. Néhány másodperc múlva felcsendült az első dal ami a Halo volt én pedig oda libbentem a még mindig kitartóan mártást főző Greghez. Magam felé fordítottam, homlokunk összeért, énekeltem szinte a szájába, aztán a refrénnél mindketten majd én elkezdtem forgatni a csípőmet.
- Miért csinálod ezt velem? - hajtotta hátra a fejét Greg majd újra énekeltünk. Megpörgetett s mikor visszafordultam felé megcsókolt. Körbe táncoltuk a házat és imádtam. Imádtam Greget, a pillanatot, a házat, a zenét. Mindent.
- Oda fog égni a mártásod. - suttogtam a fülébe miközben a vállamat csókolgatta.
- Egye fene!
- Éhes vagyok. - toltam el magamtól de a végét elnevettem. Megforgatta gyönyörű, csillgó szemeit és vissza sétált a konyhába.
Nem sokkal később a gyertyával megvilágított nappaliban ültünk, kezünkben a tányérokkal és evés közben sztorizgattunk.
- Haza megyünk vagy itt alszunk? - kérdeztem Greget mert már későre járt.
- Hmm. Én alvásra nem gondoltam. - húzta fel szemöldökét én pedig vállon boxoltam és tárcsáztam anyut.
- Sziaa Anya! Képzeld Greg elhozott egy nagyon király házikóba - kezdtem a mondandóm, hogy érezze mennyire boldog vagyok - És mivel már késő van és fáradtan nem túl jó vezetni azt szeretném kérdezni, hogy megengeded-e, hogy itt aludjak?
- Persze, Réka. De vigyázz magadra! Szeretlek.
- Én is téged, szia - tettem le és boldogan bólintottam - Anyu a csúcs!
- Akkor maradsz? - mosolygott édesen és boldogan s mikor bólintottam magához húzott és hosszan megcsókolt. A hajába túrtam, ő a pólóm alá nyúlt és úgy simogatta a hátam.
- Azt javaslom menjünk fel - suttogta.
Felkapott és felvonultunk a lépcsőn.. :)