4. rész: A buli

Még este elvégeztem az utolsó simításokat a szobámba és elégedett voltam. Nagyon is. Pont olyan szobám volt mint a magazinokban, büszke voltam magamra.
Reggel kipihentem ébredtem és még az ébresztő hangjának is örültem. Bementem a gardróbomba (ezt még mindig nem tudtam fel dolgozni) és a szoknyák közül előkerestem a kedvenc zöld szoknyámat amiben szépek a lábaim és felvettem hozzá egy testhez simuló fehér felsőt, magamra aggattam egy peace-s nyakláncot és pár karkötőt. Néhány loknit sütöttem a hajamba hajsütővassal és belakkoztam, szempilláimat és számat kifestettem. Dobtam pár csábos mosolyt magamra a tükörbe majd lelibbentem az érkezőbe ahol anya álmosan mosolygott rám:
- Minek örülsz ennyire??
- Csak boldog vagyok, egyszerűen boldog - feleltem és még mindig vigyorogtam. Anyára is átragadt a boldogságomból és mosolyogva tálalta a reggelimet ami ma friss salátát jelentett. Evés közben meséltem anyának Dávidról, Zsófiról, Tomiról és Petiről.
- Kedves gyerekeknek tűnnek. Ha van kedvük átjöhetnek ma - mondta én pedig megöleltem, megpusziltam, felkaptam a táskám és elindultam az iskolába, még mindig mosolyogva amikor megláttam Zsófit. Odaszaladtam, megöleltem, megpusziltam majd eszembe jutott anya reggeli ajánlata:
- Nincs kedved ma átjönni hozzánk??? Nem rég költöztünk és épp itt az ideje felavatni a házat - kérdeztem kaján mosollyal az arcomon, Zsófi viszonozta a mosolyt és bólintott.
- Viszont akkor kellenek még emberek - jelentette ki határozottan, majd felcsillant a szeme - viszont egy buli nem buli fiúk nélkül.
- Nos, te mint régi motoros, kiket javasolsz??? Kik a party arcok?? - kérdeztem tetetett komolysággal
- Hát Tomi, Peti, Dávid, Attila, Balázs, Máté - mondta, Mátét külön kihangsúlyozva - Virág, Szonja (ő egy magas, barna hajú csaj hatalmas életkedvvel) Zita... - itt egy kicsit elgondolkozott - csak ő nem enged alkoholt inni.
- Ő nálam nem parancsol - kacsintottam Zsófira - én még szeretném Fannit is meghívni, nagyon aranyos lány - Zsófi csak bólintott. Ekkor beértünk a suliba és megláttuk Tomit és Petit, kik egyből bele mentek a buliba és közölték (kórusban), hogy hozzák a piát, majd összepacsiztak. Zsófival mi szint úgy, legalább erre nem kell költeni. Az osztály előtt Balázsba és Mátéba botlottunk. Ők is kórusban igent mondtak majd Máté közölte, hogy hozza a zenét. Zsófival ismét pacsiztunk. A teremben Zsófi megkereste a szerelmes párt és megkérdezte tőlük, én addig Dávidot kérdeztem. Mind a hárman benne voltak a dologban. Első órán ami angol volt és mivel abból elég jó vagyok, összeírtam, hogy mik kellenek a bulira és mellé írtam ki mit vállalt.

Buli 10.b módra:~pia, lehetőleg alkoholos - Tomi, Peti
~zene - Máté
~fények
~ülő helyek
~kaja

Úgy éreztem ennyi elég lesz. Szünetben a listámat bemutattam Zsófinak. Őt szerintem jobban lázba hozta a buli mint engem. Még megkérdeztük Zitát, Fannit, Szonját (természetesen benne voltak) majd felhívtam anyát, hogy eltud-e menni valahova estére.
- Persze kislányom. Úgy is régen voltam a nagyiéknál - a boldogság sütött a hangjából, szerintem annak örült ennyire, hogy a "kicsi" lánya ilyen gyorsan be tudott illeszkedni az új osztályába.
* * * *
Mindenkit 20:00-ra hívtunk. Zsófi már suli után átjött és segített pakolni, elraktuk a törékeny dolgokat és amik értékesebbek, anya fittness gépeit lecipeltük a garázsba és bezártuk. Anya szobája is tabu volt így azt is kulcsra zártuk. A nappalinkat találtuk a legmegfelelőbbnek a buli központjának így szét toltuk a kanapékat és a sarokba betoltunk egy asztalt amire felpakoltuk a kajákat és helyet csináltunk az inni valóknak. Felhívtuk Mátét és megkérdeztük hoz-e hangfalakat mert akkor annak is helyet csinálunk.
- Hogy ne hoznék?? Még is mit gondoltatok, majd kis magnóból szól a zene?!
- Bocs főnök. Én kérek elnézést - nevetett Zsófi - Nyolc előtt legyél itt - közölte még a végén majd letette a telefont. Helyet csináltunk a sarkokban a hangfalaknak. Akkor kaptunk észbe mikor megszólalt a csengő, ránéztem az órára: 19:45... Biztos Máté. Kinyitottam az ajtót és két hatalmas hangfalat pillantottam meg.
- Máté??
- Mért talán vársz még valakit hangfalakkal? - felelt kérdésemre kérdéssel
- Gyere be - mondtam és kinyitottam az ajtó másik szárnyát is, hogy beférjen. Lerakta a hangfalakat a kijelölt helyre majd megölelt és adott egy puszit mindkettőnknek. Előkereste a CD-it és berakott egyet. Megszólalt Carly Rae Jepsen-től a Call Me Maybe. Imádom ezt a számot. Ringatózva elővettem a papír tányérokat, néhány poharat és a műanyag evőeszközöket amikor hátulról egy erős kar magához szorított. Meg se fordultam, már az illatáról felismertem Dávidot. Mikor engedett az ölelésen megfordultam és hozzá bújtam, majd adott egy puszit és kiment a konyhából. Vigyorogva vittem ki a tányérokat. Találkozott Zsófival a tekintetünk és ő rám kacsintott én pedig (miután letettem a tányérokat) a kezemből formáztam egy szívet és felé mutattam. Újabb csöngetést hallottam és mikor ajtót nyitottam megláttam a vendégek maradékát. Beinvitáltam őket s ekkor már Fluortól a Helló Nyár szólt. Gyorsan beindult a buli és a szám felénél már mindenki táncolt.
Épp Chris Brown-tól a Don't Wake Me Up szólt amikor Máté leállította a zenét
- Nem hallottátok??? - suttogott.
Mindenki fülelt. Csöngettek. Meglepődve néztem Zsófira, mivel ő is épp annyira (ha nem jobban) meg volt lepődve mint én, kimentem és ajtót akartam nyitni. A kezem már a kilincsen volt amikor eszembe jutott a Gyilkos Elmék azon részei amik arról szóltak, hogy az elmebetegek bulikban mészároltak, inamba szállt a bátorságom így oda hívtam Dávidot, ő ajtót nyitott
- Te jó isten - ennyit mondott mikor meglátta az ajtóban tomboló Évát.
- Miért nem hívtatok meg??? - sipította és belépett. Ezen felmérgesedtem
- Na ide figyelj! Te az én házamba nem fogsz üvölteni, felfogtad?? Itt annak van joga üvölteni akit szeretek. De téged még el sem visellek... Ott az ajtód - mutattam az ajtóra - nyugodtan elmehetsz, nem fogsz hiányozni - mondtam rideg nyugalommal és mivel semmit nem reagált folytattam - igazából nem értem miért jöttél ide. Azt tudom, hogy nagyon ostoba vagy de arra még talán te is rájöhettél volna, hogy azért nem hívnak meg mert nem akarnak - az utolsó két szót erősen megnyomtam majd rácsaptam az ajtót.
Mikor megfordultam a többiek ledöbbent arcát láttam. Talán kicsit túlzásba estem??? Elsőnek Máté ocsúdott fel a döbbenetből. Odajött és megölelt. Elég furcsán nézhettem ugyanis nevetésben tört ki:
- Ennyire még soha senki nem osztotta ki Évát. Gratulálok - és újra megölelt
Utána sorra jöttek oda a többiek. Dávid csak annyit mondott:
- Megfogalmaztad azt ami bennem már egy éve bennem van - és megölelt
A buli tovább ment és remekül éreztük magunkat. Nem ittunk szinte semmit, így is jól éreztük magunkat :)
Éjfél lehetett amikor durranásokat hallottunk a kertből. Kimentünk és megláttuk anyát aki éppen egy újabb tűzi-játékot próbált fellőni. A nyakába ugrottam (mostanában ez már bevett szokás) majd jöttek a többiek is, sorra be mutatkoztak. Balázs többször is elmondta, hogy milyen jól néz ki. Hát igen! :)
Hajnali kettő körül elmentek csak Zsófi maradt és ő nálam is aludt. Azt hiszem holnap senki nem lesz éber az órákon, de megérte! ♥