2. rész : Az évnyitó

Hát ha eddig bármi kétségem is volt az most szerte foszlott. Az osztály nagyon jó!
 De mindent a legelejéről!
Megérkeztem egy hatalmas épület elé, óriási kapuval az elején. Remegő kézzel megfogtam a hatalmas kilincset és beléptem az iskolába. Ezer zsibongó gyerek rohangált ünneplőben, nyomukban a tanárok szintén ünneplőben. Mindenki térd vagy az alá érő szoknyában volt így kicsit nyomasztó volt, hogy én csak egy éppen, hogy fenék takarós szoknyában, magas sarkúban és mélyen dekoltált blúzban voltam. Gyorsan meg szerettem volna keresni a termem így elindultam az első faliújság felé és megkerestem, hogy a 10.b hova van kiírva. Gyorsan meg is találtam, második emelet 23-as terem. Felrohantam, az ajtó előtt vettem egy mély levegőt majd beléptem. A teremben hirtelen megfagyott a levegő, mindenki megállt, abba hagyta amit csinált és rám nézett. Végig mértem az embereket és magamban nyugtáztam, hogy nem csak én vagyok alul öltözött az iskola többi tanulójához képest.. Pár másodpercig így álltunk, tizenhét gyerekkel szemben én. Ránéztem egy fiúra (aki meglehetősen helyes volt), találkozott a tekintenünk majd tovább néztem a többi diákot, közben éreztem, hogy a fiú tekintete végig vándorol a dekoltázsomon majd a lábaimon, mintha minden egyes porcikámat elemezte volna. A csendet egy fiú törte meg.
- Szia, Attila vagyok -mutatkozott be- ő pedig itt a barátnőm Virág - mutatott a mögötte álló lányra.
- Szia - mosolyogtam rá hálásan - Réka vagyok.
- Örülök, hogy megismerhetlek - mondta immáron Virág
Erre csak egy mosolyt küldtem válaszul ugyanis megjelentek körülöttem az emberek. Kivéve azt a fiút aki igen csak megnézett. Mindenki bemutatkozott én pedig vadul próbáltam megjegyezni a neveket, de csak arra tudtam koncentrálni, hogy az a fiú miért nem jön oda. Pár perc múlva megjelent az osztályfőnök, egy igen csak konzervatívan öltözött harmincas éveiben járó nő. Az osztályban mindenki leült én pedig csak álltam, nem tudtam hova üljek. Az osztályfőnök csodálkozva nézett rám:
- Szervusz, segíthetek??? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Úgy tudom ebbe az osztályba járok... Legalábbis ide vagyok kiírva.. - mondtam egy kissé elbizonytalanodva. Ekkor az osztályfőnök felcsapta a naplót és elkezdte benne keresni a nevem.
-Varga Réka?????
- Igen.
- Foglaljon helyet - körül nézett az osztályban, mindenki mellett ült valaki, kivéve egyet - ott egy szabad hely, Dávid mellett - mutatott arra a helyes fiúra aki nem mutatkozott be, pontosabban mellé.
Kicsit kényelmetlen helyzet volt de próbáltam úgy tenni mintha egyáltalán nem feszélyezne, hogy mellé kell ülnöm.
Az osztályfőnök (aki elfelejtett bemutatkozni, de mint kiderült Rita néni) már javában mesélt az idei év nehézségeiről amikor egy  barna hajú, szemüveges csajszi betoppant a terembe.
- Drága Zsófia, idén is elfogsz késni minden óráról????
- Bassza meg... ömm akarom mondani elnézést Rita néni. Többet nem fordul elő - hadarta Zsófi majd lehuppant egy székre Attila és Virág közé.
Fél óráig beszélt nekünk Rita néni arról, hogy mik lesznek idén mikor megszólalt az iskola rádió és kijelentették, hogy menjen minden osztály az udvarra. Mindenki felpattant és rohant volna az ajtóhoz amikor Rita néni elordította magát:
- Állj!!! - mindenki elcsendesedett, Rita néni pedig halkabban folytatta - Mindenki megkeresi a padtársát és vele párban megy le az udvarra!
- De hát mi hárman vagyunk - szólalt meg Virág
- Nos, akkor ti hárman jöttök - válaszolt az osztályfőnök rideg nyugalommal.
Nekem Dáviddal kellett párban állnom s mikor ez tudatosult bennem felszökött a pulzusom és éreztem, hogy izzad a tenyerem. Mentünk le és ahogy körülnéztem észre kellett vennem, hogy mi vagyunk a leghangosabbak, mindenki beszélgetett a mellette állóval kivéve Dávidot és engem, mi csak csendben mentünk. Éppen elmélyültem a gondolataimban amikor egy mélyen búgó hangot hallottam s oda fordultam:
- Dávid vagyok - nézett rám csillogó barna szemeivel
- Réka. - mosolyogtam rá és oda nyújtottam a kezem.
- Nem tudom nálatok mi volt a szokás de itt ölelkezünk - tárta szét karjait ölelésre, én pedig szó nélkül megöleltem. Hosszú ölelésre sikeredett de amikor elakartam engedni éreztem, hogy magához szorít. Volt időm magamba szippantani az illatát, nem tudom pontosan milyen volt de azt tudom, hogy sosem fogom elfelejteni. Éreztem tekintetek az oldalamba fúródni és amikor oldalra fordítottam a fejem láttam, hogy Virág, Attila és Zsófi minket néz. Dávid is észre vette és elengedett majd mintha misem történ volna tovább sétáltunk. Lent az udvaron már nem kellett párokban állni így néhány osztálytársam oda jött hozzám beszélgetni. Máté, kinek sötét barna már-már fekete haja van, nagyon szép barna szeme és a bőre olyan mint aki egész nyáron a strandon volt és napozott, a nyaramat kérdezte én pedig csak meséltem és meséltem mert úgy láttam tényleg érdekli. Jókat nevetett egy-két ciki sztorimon. Mikor már túl hangosan röhögött az ofő oda hívta maga mellé így egyedül maradtam. Pár perc múlva oda jött hozzám Fanni a kis bájos arcával rám vigyorgott
- Örülök, hogy az osztályunkba jársz. Hidd el nagyon jól fogod magad érezni. Ez az osztály a legjobb az egész suliban - annyira aranyosan mondta és ott volt egy kis édes mosoly a szája sarkában, hogy össze tudtam volna hajtogatni és haza vinni!
- Én is örülök, hogy ide járhatok - feleltem mosolyogva. Ekkor barátnője, Zita is oda jött és mondta, hogy ha lehet hallgassunk mert szeretné figyelni az előadást. Zita egy magas, nagyon szőke hajú csaj aki extravagánsan öltözködik és mint kiderült elég kemény kezű. Tehát ott ültünk csöndben amikor megjelent egy fiú gyönyörű kék szemekkel:
- Helló, Tomi vagyok - köszönt és dobott felém egy afféle "csajozós" mosolyt.
- Réka - feleltem egyszerűen és én is mosolyogtam a "flörtölős" mosolyommal aztán ő is megölelt (itteni szokásokhoz híven) majd oda ment a haverjaihoz és engem is hívott. Oda mentem, 2 fiú és egy lány állt ott.
- Gyerekek! Ő itt Réka, osztályunk legújabb tagja - mutatott rám tettet komolysággal Tomi.
- Sziasztok. - intettem nevetve nekik
- Szia, Zsófi vagyok. Tudod a késős - nevetett ő is
- Réka - öleltem meg.
- Üdv az osztályunkban ifjú Jedi lovag - lépett elém egy izmosabb srác - a nevem Balázs, de a barátaimnak csak Főnök - ekkor már mindenkiből dőlt a röhögés. Őt már csak megöleltem ugyanis feleslegesnek tartottam újra elmondani a nevem.
- Szia Réka. Peti vagyok, Tomi legjobb barátja - lépett elő Balázs mögül egy hosszabb hajú srác és ő is megölelt - végre van egy jó csaj az osztályunkban - mondta majd Zsófira nézett aki igen csak gyilkos pillantásokat vetett felé - akarom mondani a második jó csaj is megérkezett az osztályunkba.
Az előadásnak vége lett így mindenki mehetett haza. Mikor mentem ki az iskolából kiderült, hogy Zsófi is arra jön amerre én így hát együtt mentünk és beszélgetünk elmesélte, hogy milyen az osztály, hogy ő inkább a fiúkkal jön ki és hasonlókat. Majd mikor a háza elé értünk elköszönt és be ment. Én tovább sétáltam pontosan kettő házzal majd én is be mentem.